Akhal-tekini

Ez az �rdekes, titokzatos l�fajta T�rkmeniszt�nb�l sz�rmazik. A 3-as t�pus� l�nak a modern megfelel�je. Jelleg�t tekintve Arab. B�re �s sz�re alkalmazkodott a sivatagi meleghez, �gy a v�kony b�r �s finom sz�r jellemzi. T�rkmeniszt�n ter�let�n az Akhal-Tekini feltehet�leg m�r 3000 �vvel ezel�tt l�tezett. Val�sz�n�nek tartj�k, hogy rokona az arab Munaghi versenyt�rzsnek. Nev�t a Kaped-dag hegys�g �s a Kora-kun sivatag k�z�tti, Ahalnak nevezett o�zisr�l, �s a teke nev� t�rzsr�l kapta.

A fajta fejl�d�s�re a XX. Sz�zad nagy hat�ssal volt. Dokumentumok maradtak r�nk ezekb�l az id�kb�l nagy versenyz�kr�l �s nagy �r�k�t�kr�l.

A Korak�r�m-sivatag o�zisaiban teny�sztik. Ashabad a k�zpontja. Sok fajta v�rvonal�ban tal�lunk Akhal-Tekini v�rvonalat, de saj�t fajt�ja idegen v�rrel nem keveredett. Sikertelen�l pr�b�lt�k Teliv�rrel keresztezni. A T�rkm�nek f� c�lja a fajt�val a versenyz�s volt. A felk�sz�t�sre nagyon odafigyeltek. Az id�j�r�st�l (meleg �s hideg) nemzettakar�val v�dt�k. �rp�val, toj�ssal, lucern�val, birkazs�rpog�cs�val etett�k �ket.

Megjelen�s�t tekintve sokan furcs�nak, k�l�nlegesnek tartj�k. Nem �ppen az a kimondott "nyugati l�ide�l". Hatalmas teljes�tm�nyre k�pes sivatagi k�r�lm�nyek k�z�tt is. Feje nagys�g�t tekintve v�ltoz�, de egyesen orrprofil�, nagy szemekkel, �s sz�les orrlyukakkal, egym�st�l t�vol �ll� f�lekkel. El�fordulhat kosfej is a fajt�ban. Hossz�, v�kony nyak jellemzi, mely a fejjel 45 fokos sz�get z�r be. A fej t�z�tts�g�t tekintve magasan t�z�tt. Nyak�t "szarvasnyaknak" is nevezik, hossza szint�n v�ltoz�. H�ta hossz�, "cs� alak�", mely kiss� el�rem�lyedt. Mellkasa nem t�nik m�lynek. V�gtagjai hossz�ak. Alkata miatt kifejezetten k�nyelmes l�nak tartj�k a lovagl�s szempontj�b�l. Pat�i kicsik, kem�nyek �s szab�lyosak.

M�ret�t tekintve 160 cm a marmagass�ga. Sz�rk�rm�rete 20 cm, �vm�rete 170 cm k�r�li.

Minden sz�nben megtal�lhat�, kiv�tel a tarka. Aranys�rga sz�ne, mely f�mesen csillog, a fajta egyedi saj�toss�ga.

Az Akhal-Tekinit h�tasl�nak hasznos�tj�k, �s sz�vesen versenyeznek is ezzel a fajt�val. Tulajdonk�ppen ma m�r teny�szt�s�nek az els�dleges c�lja a versenyl�-teny�szt�s.Sz�muk kev�s. Magyarorsz�gra is mind�ssze hat m�n ker�lt. Fajtatiszta �llom�ny Magyarorsz�gon ma m�r viszont nincs.