Pinto

A Pinto fajta a XVI. szzadbl, az Amerikai Egyeslt llamokbl szrmazik. A Pinto Horse Szvetsgn bell tbb tpus van. Mindegyik Pinto lovat felveszik, amely termszetesen megfelel a szabvnyoknak. Majd a mr emltett tpusba soroljk ket, mely lehet Hunter, Hobbi s Htas tpus is. Azokat a lovakat szmtjuk Pinto lovaknak, melynek az egyik szlje bejegyzett Pait horse, vagy Quarter horse, vagy Telivr.
A Pinto se Spanyol l volt, mely a sznt s az alkatot rktette. A Spanyol l Amerikba a XVI. szzadba kerlt be. A Pinto sz "festett"-et jelent. A kiindul llomnyt a Spanyol l adta, ezt kereszteztk tovbb angol telivrekkel, olykor Arab telivrekkel is.
Mretei nem meghatrozhatak.
Legtbbjkre jellemz a finom s nemes fej, mely egyenes, szemei nagyok, a nyak magasan illesztett, vgtagjai szablyosak, fara ers. Htuk rvid s ers.
Marmagassga 150-165 cm kztt mozog. Szne a tarka (Overo, Tobiano). Htaslnak hasznostjk.
|