Bajor melegv�rû

Ez a nev�bõl is l�that� melegv�rû l� a XVI. sz�zadb�l ered, Bajororsz�gb�l. Fõ c�l a teny�szt�s�ben itt is a katonal� �llt. Bajororsz�gban a XVIII. sz�zadban volt a l�teny�szt�snek a vir�gkora.

A fajta kialakul�sa angol f�lv�r, anglo-norman, norfolki l�, �s arab l�nak a keresztez�s�nek k�sz�nhetõ. Ugyanakkor a XIX. sz�zad megk�vetelte a nehezebb t�pus� lovakat. Sz�ks�g volt r�juk a mezõgazdas�gban �s a k�l�nb�zõbb munk�kban. �gy a fajt�ba Cleveland v�rvonal jutott be.

M�ra m�r a sportl� a c�l, �gy a kedvelt Bajor melegv�rû v�rvonalat friss�tett�k angol teliv�rrel, trakehnenivel �s hannoveri l�val.

Kin�zetre tetszetõs, �s nemes. Feje �s szemei nagyok. Nyaka k�z�pmagasan illesztett, nem t�l hossz�. Kifejezett marral rendelkezik, �s m�ly mellkassal. Ugyanakkor a sz�gye sz�les, h�ta nem t�l hossz�, de erõs, izmos. Fara hossz�, nem csapott.

Marmagass�ga 170 cm k�r�l van. S�lya 600-650 kg.

Legelterjedtebb sz�ne a fekete, de b�rmilyen sz�nben elõfordul, kiv�ve a tark�t.

Intelligens l�, k�nnyen tanul, k�nnyen kezelhetõ, temperamentumos, iskolal�nak nagyon megfelel.