Berber

Eredete id�sz�m�t�sunk el�ttre ny�lik vissza ennek az arab jelleg� fajt�nak. Az arab ut�n a m�sodik azon l�fajt�k k�z�l, melyek szerepet j�tszottak a vil�g l�fajt�jinak kialak�t�s�ban. Az Angol teliv�r kialak�t�s�ban is szerepet j�tszott. Ugyanakkor a Lipicai, Andal�z, �s Lusinto fajt�kn�l volt hatalmas szerepe. A Berber l� �szak-Afrik�b�l, Marokk�b�l sz�rmazik. Sivatagi fajta. �regebbnek tartj�k az Arab l�n�l. A fajt�t f�k�nt a m�r hadseregben hasznos�tott�k. A Berber �s Arab l� valamikor keresztez�d�tt, de az Arab jellemet kev�sb� lehet benne megtal�lni, f�leg az alkat�t tekintve. M�ra a fajta sokkal finomultabb. Eredet�r�l ugyanakkor sajnos nem sok mindent tudunk.

A Berber l� nem mondhatni sz�p l�nak. Feje egyenes, nem arab jelleget mutat, gyakran kosfej is jellemzi. Nyaka er�s, k�z�pmagasan illesztett, r�vid, de alacsony �s gyakran kifejezett a mar. Kopony�ja sz�k, primit�v. Lapock�ja meredek, v�llak olykor ki�ll�ak. �gy�ka feszes, h�ta nem hossz�, ink�bb r�vid. Fara �s a h�ts� v�gtagjai nem t�l t�k�letesek, ugyanakkor fara csapott, farka m�lyen t�z�tt. R�vid t�von gyors. V�gtagjai a betegs�gekkel szemben ellen�ll�ak.

A fajta kem�nys�get, �leter�t sug�roz. Igaz r� a men�kedv. Mellkasa m�ly, bord�i nem el�g �veltek. Pat�ja rendk�v�l kem�ny.

Marmagass�g: 147-160 cm, s�lya: 380-450 kg k�z�tt, sz�rk�rm�rete: 18,5-19,5, �vm�rete: 170-180 cm.

Sz�ne: B�rmilyen sz�n, kiv�ve a tark�t, m�gis a sz�rke sz�n a legjellemz�bb r�. Eredeti sz�ne �ll�t�lag pej �s fekete volt.

F�k�nt h�tasl�nak hasznos�tj�k, de haz�j�ban mindenf�le munk�ra befogj�k.