N�niusz

A N�niusz a Furioso "rokona", mely a XIX. sz�zadb�l ered Magyarorsz�g, Hortob�gyr�l.

A fajt�val tulajdonk�ppen a hadsereget szerett�k volna ell�tni, katonal�nak sz�nt�k. De kezdj�k az elej�n. A fajta alap�t�ja Nonius Senor volt, de csak, hogy megeml�ts�k, Nonius egy anglo-norman m�n nev�t is takarta. Kialakul�s�ra h�rom fajta volt a legnagyobb hat�ssal. Ez volt a m�r eml�tett Anglo-Norman, melyt�l t�megesebb lett, az Arab teliv�r mely a nemess�get k�lcs�n�zte, v�g�l, de nem

utols� sorban az Angol f�lv�r, mely a mozg�s�t jav�totta. A fajta megnevez�s�t m�gsem az alap�t�j�t�l kapta, hanem a Nonius nevezet� m�nr�l.

A fajt�val tulajdonk�ppen belteny�szt�st v�geztek. Mivel a belteny�szt�s v�gett a t�pus hib�k ki�tk�ztek a fajt�n, megpr�b�lt�k az 1860-as �vekt�l egyre ink�bb Angol teliv�rekkel jav�tani. Mivel k�s�bb, a h�bor�k ut�n a fajt�ra, mint katonal�ra m�r nem volt sz�ks�g, a fajt�t jellege miatt h�tas- �s ig�sl�nak haszn�lt�k, illetve haszn�lj�k a mai napig. A fajt�nak tulajdonk�ppen k�t t�pusa alakult ki. A h�tas jelleg�, illetve a t�megesebb jelleg�.

Sokoldal�, nyugodt, kitart�, j� fel�p�t�s�, t�meges. Feje kosfej, vagy f�lkosfej, a nyak nem t�l hossz�, k�z�pmagasan illesztett, a mar nem t�l kifejezett, h�ta kiss� hossz�, mellkasa nem t�l m�ly, a far terjedelmes. A l�bak er�sek �s ar�nyosak, a pata kem�ny. Ugyanakkor meg kell eml�ten�nk az inait, melyek sz�razak.

Marmagass�ga kb. 160-170 cm, �vm�rete 190 cm k�r�li. Sz�ne a pej, s�t�tpej, illetve a fekete.