Magyar hidegv�r�

Magyarorsz�gra nagy sz�mban import�ltak be hidegv�r� lovakat f�k�nt Ausztri�b�l, f�k�nt Vas �s Zala megy�be. A sz�zadfordul�ra k�t fajtat�pus alakult ki. Az egyik helyen melegv�r� lovakat kereszteztek N�rival, a m�sik helyen m�s hidegv�r�ekkel. V�g�l jobban a nehezebb t�pus� terjedt el. Az �llom�ny vegyes lett a keresztez�sek v�gett. Majd 1913-t�l kicsit szervezettebb� v�lt a teny�szt�s. El�sz�r N�ri m�nekkel, Clydesdale �s Belga-ardennivel pr�b�lkoztak. V�g�l a N�rin�l maradtak. Viszont Sopron megy�ben ink�bb Belga fajt�t haszn�ltak, �s el�ker�lt a Shire fajta

is. De ez sem volt igaz�n tetszet�s. A II. vil�gh�bor� k�vetkezt�ben az �llom�ny lecs�kkent. �gy 59 Belga Ardennit �s 17 francia Ardennit import�ltak. A fajta v�g�l 1953-t�l lett elismert fajta. De meg kell eml�ten�nk a Percheron fajt�t is, ugyanis az 1980-as �vekt�l haszn�ltak Percheron m�neket is.

 

A fajt�t f�leg h�s- �s ig�sl�nak hasznos�tj�k. Feje ar�nyos, nyaka k�zepesen hossz�, j�l izmolt. A mar nem kifejezett, a s�r�nye �s a farka d�s, a h�t sz�les �s k�zepesen hossz�. Fara terjedelmes, j�l izmolt, sz�gye m�ly, lapock�ja k�zepesen d�lt, iz�letei burkoltak.

Marmagass�ga 150-165 cm. Sz�ne a pej, sz�rke, s�rga, feketes, deres