Paso

�SSZEFOGLAL�S
Amikor Francisco Pizarro bel�pett D�l-Amerik�ba az Inca birodalom kizs�km�nyol�s�ra 1500-ban, 180 katon�t �s 27 lovat vitt mag�val. A lovakat spanyolok teny�sztett�k ki a m�lt sz�zadban. Az egyik legjellegzetesebb fajt�k bukkantak fel D�l-Amerik�b�l, mely a Peruvian Paso. A spanyol "Paso" sz� "j�r�sm�dot" �s "szel�ds�get" jelent. Az Egyes�lt �llamokban 11 500 egyedet regisztr�ltak, az els� kivitel 1950-ben t�rt�nt meg.

FIZIKAI/TESTI LE�R�S
A fej egyenes, messze �l�, kifejez� szemekkel. A nyak r�vid, �velt, izmos, fej�t emelten hordja. Marmagass�ga 14-14.2 marok, s�lya 900-1200 font k�z�tt mozog. R�vid h�ta �s er�teljes t�rzse �s h�tuls� r�sze van. J�r�sa energikus, teljesen szel�d, finom temperamentum�. "Legfinomabb" j�rm�dja a n�gy�tem� j�rm�d, mely hasonl�t a running walk-hoz. Hossz� ideig �l, energikus �s kitart� fajta. A s�r�nyt �s a farkat hagyj�k hossz�ra n�ni, nem v�gj�k.

EREDET
Spanyol lovakt�l sz�rmazik, melyeket 1500-ban hoztak be Peruba. A lovakat Andal�z, Barb, Fr�z �s Spanish Jennet lovakkal keresztezt�k.

HAT�SOK
1. Andal�z 2. Barb 3. Spanish Jennet