Shagya Arab

ejsd (S�gia Arab)

A Shagya arab, Magyarorsz�g fajt�inak egyike. Ezt a fajt�t nagy becsben tartj�k mind a magyarok, mind a k�lf�ldiek. Kiv�l� h�tasl�, h�res a min�s�g�r�l. Arab jelleg� �s a XIX. sz�zadb�l sz�rmazik. Sokan �sszet�vesztik a Shagya arabot az Arab teliv�rrel. Pedig az�rt van k�l�nbs�g. N�zz�tek csak:

A teny�szt�s c�lja eredetileg egy katonm�n l�trehoz�sa. A B�bolnai M�nest 1789-ben alap�tott�k. 1816 ut�n a teny�szt�si el��r�sok megkomolyodtak a Shagya-val szemben, meghat�rozt�k a teny�szc�lt, miszerint a kanc�kat csak keleti v�r� m�nek fedezhetik.

�gy a fajta magas arab v�rh�nyaddal rendelkezik. �gy term�szetesen a fajta kialakul�s�ban a legnagyobb szerepet az Arab l� kapta, err�l is kapta a nev�t (Arab). Az Arab L� Teny�szt�inek Sz�vets�ge 1972-ben alakult. A fajt�t �n�ll� fajtak�nt csak 1978-ban ismert�k el. Egy�bk�nt, hogy visszat�rj�k a fajta kialakul�s�ra, h�rom fajt�t kell az Arab teliv�ren k�v�l megeml�ten�nk, amelyek hozz�j�rultak a Shagya Arab fajt�hoz. Ez a spanyol, a magyar, �s az angol teliv�r. A Shagya, az Shagya Arab fajt�nak az alap�t� m�n�nek a neve. Ez�rt lett Shagya Arab. B�boln�ra 1836-ban �rkezett Sz�ri�b�l, 160 cm-es, sz�rke m�n volt.

T�megesebb mint az Arab teliv�rek, a marja is kifejzettebb, �s a lapock�ja is d�ltebb. A fej gy�ny�r�, bar�ts�gos �s el�kel�, sz�les homlokkal, kifejez� szemekkel. A f�lek kicsik, a nyak magasan illesztett, nem t�l hossz�. A h�t k�z�phossz�, olykor r�vid, az �gy�k t�k�letes. A far terjedelmes, a h�ts� v�gtagok szab�lyosak, az �z�letek sz�razok, a pat�k szab�lyosak. A farokt�z�s magasan helyezkedik el. Energikus, gyors, v�gt�ja kerek.

Marmagass�ga 160 cm k�r�li, sz�rk�rm�rete 19-20 cm. B�rmilyen sz�nben el�fordul, de a leggyakoribb a sz�rke, pej �s a fekete.

H�tasl�nak kiv�l�, de fogatl�nak, kocsil�nak is alkalmas. Tal�lkozhatunk a fajt�val d�jugrat�sokon �s d�jlovagl�sokon is. �l�nk v�rm�rsekl�t�, de szel�d �s tanul�kony.