Lipicai

A Lipicai l� melegv�r� �s m�r a XVI. sz�zadt�l l�tezik. Lipicai lovakkal a legink�bb a B�csi Spanyoliskol�ban tal�lkozhatunk. Teny�szt�se nemcsak n�lunk, Magyarorsz�gon folyik, hanem m�shol is, ahol saj�t t�pusok alakultak ki a Lipicain bel�l. A Lipicai lovakat f�k�nt a kir�lyi udvarnak sz�nt�k.

A Spanyol sz�ra m�r utaltam a le�r�sban �s most t�rj�nk ki teny�szt�s�re, ahol ki is der�l tov�bbi spanyol m�ltja. A Lipicai spanyol-g�nh�nyad� l�, a teny�szt�sben legnagyobb r�szt a Spanyol l� volt hat�ssal. A fajta a nev�t a Lipica m�nes�r�l kapta, melyet 1580-ban hoztak l�tre. A fajt�ba ker�lt Arab g�nh�nyad is. Mindezek ut�n tal�n eml�t�sre m�lt� a Spanyol Lovasiskola, mely tulajdonk�ppen a lovair�l kapta nev�t �s 1572-ben alap�tott�k.

Kicsit t�megesebb, mint egy �tlagos melegv�r� de sok�ig el�l.

Nemcsak h�task�nt �llja meg hely�t, de nagyon sokszor fogj�k be fogatba, ahol szint�n kiv�l�an �llja a sarat. A fejen l�tszik az arab hat�s, b�r kiss� kosfej jelleg�. A nyaka izmos de r�vid, a mar nem kifejezett, h�ta nem t�l hossz�, fara sz�les, v�gtagjai r�videk, de er�sek �s a pata is kem�ny.

Marmagass�ga 155-170 cm k�z� esik, sz�ne leggyakrabban a sz�rke, de el�fordul pej �s fekete sz�nben is.