Breton

Eredete a kzpkorba nylik vissza. Franciaorszg hidegvr "bennszltt" fajtja. A Fekete-hegysgbl szrmazik pontosabban. Ngy fajtra klnlt el, mra mr csak kt fajtja ltezik. Az egyik egy nehz igsl, a msik egy knnyebb postier breton.
Keleti vr lovakkal kereszteztk. A fajta tbbek kztt a Boulognei (mozgst javtotta), a Percheron (ert nvelte), Norfolk Roadster (getkpessget adta) s az Ardenni fajtbl alakult ki (nvelte a mretet s a slyt).
A kt tpus Breton attl klnbzik, hogy a knnyebb, postier fajtba kerlt a Norfolk Roadster vr. Ardenni kimaradt belle. Mg a nehezebb tpusba Ardenni is belekerlt. Azonos trzsknyvk van, de mgis kln fajtaknt tenysztik ket. Knnyed poroszkajrsa miatt olykor htaslnak is nagyon megteszi, s ki is hasznljk. Ugyanakkor ennek a tulajdonsgnak javtsa rdekben a Bretont kereszteztk Anglo-normannal.
Nem kimondottan az a robosztus hidegvr l, de melegvrnek nem lehet mondani. A nehezebb fajtt hslnak tartjk szmon. Nehz s knny igsl, de szeretettel tartjk olykor htaslnak is. Fleg a knnyebb tpust.
Zmk, szles, feje szgletes, egyenes, kicsi. Orrnylsa tg. Flei kicsik, mozgkonyak, magasan tzttek. A nyak ers, rvid a testhez kpest, velt, marja elmosdott. Fara szles, izmos. Szgye mly, szintn izmos. Vgtagjai ersek, ugyanakkor rvidek, melyeket bokaszrzet bort, ami nem hossz. A patk kemnyek, szablyosak.
Marmagassga: 152-170 cm, slya: 750-900 kg.
Sznei fknt deres vagy srga, de elfordulhat pej, szrke, s fak sznben is.