Lusitano

Melegvr fajta, mely a XVI-XVII. szzadbl szrmazik Portuglibl. Eredetileg a portugl lovassg hasznlta, de mra mutats fogat- s htasl lett.
Az Andalz l portugl vltozatnak tartjk, mellyel bikaviadalokon elszeretettel vettek rszt. A fajta kett, illetve hrom fajta keresztezsbl alakult ki. Kerlt a fajtba legnagyobb rszt Berber, mely az ert adta, Sorraia, s nmi Arab vr is.
Nagyon sok hasonlsg fedezhet fel az Andalz s a Lusitano kztt. Sokszor ssze is tvesztik ket. m nmi klnbsget mgis tallhatunk bennk. A fej finom, nmileg kosfej
jelleget mutat. A nyak rvid s vastag, a vllak ersek s szlesek, a mar alacsony, a ht izmos s rvid, a vgtagok hosszak.
Marmagassga 155-165 cm krli, slya 450-500 kg. Brmilyen szn megengedett, kivve a tarkt. Ugyanakkor a leggyakoribb szne a szrke. Htas- s fogatlnak hasznostjk.
|